Álrendőrként csalt ki pénzt a három férfi Ecséden

Becsapták a pénzbüntetésre ítélt autóst, akitől a tettesek magukat rendőrnek kiadva próbáltak bankókat szerezni – sikeresen.

Két különleges, nem mindennapi átverési akcióról tájékoztatta a Heolt a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője. Dr. Konkoly Thege László közölte, a csalásokat elkövetőkkel szemben az illetékes járási ügyészségek már be is nyújtották a vádiratot a bíróságokra.

– A jogtalan haszonszerzés célzata vezérelte azt a három férfit, akikkel szemben nemrég a Hatvani Járási Ügyészség emelt vádat – ismertette az egyik bűneset lényegét a kommunikációs szakember. – A történet úgy kezdődött, hogy a terheltek valamiképpen megtudták, egy Hatvan környéki településen lakó autóst ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt pénzbüntetésre ítéltek.

A vád azt tartalmazza, hogy a három vádlott elhatározta, megtévesztéssel nagyobb összeget szereznek az illetőtől. Még 2018 áprilisában – rendőrnek kiadva magukat – telefonon többször is felhívták őt, s tudatták vele, a büntetőüggyel összefüggésben perköltség és kiszállási díj címén 120 ezer forinttal tartozik a törvényszéknek. Azt pedig úgy rendezheti, ha a bankókat az általuk egyeztetett időpontban átadja nekik.

A hívások után április 22-én késő este elmentek a férfi ecsédi lakására, s nyomban kérték a pénzt. Ám mivel a sértett csak negyvenezer forintot tartott otthon, azt átvették, a fennmaradt nyolcvanezret pedig másnap kapták meg tőle a terheltek, szintén az áldozat ingatlanában.

– A Hatvani Járási Ügyészség folytatólagosan elkövetett kisebb kárt okozó csalás vétségével vádolja az álrendőröket – tudatta a további részleteket dr. Konkoly Thege László. – Velük szemben a vádhatóság a vádiratában felfüggesztett szabadságvesztés, illetve pénzbüntetés kiszabását indítványozza. Ha a bíróság egyetért az ügyészi indítvánnyal és kiszabja az utóbbi szankciót, akkor azt a bíróság felhívására kell majd befizetniük az igazságszolgáltatási szerv számlájára.

Kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének megvalósításával vádol a Füzesabonyi Járási Ügyészség egy büntetett előéletű férfit, akit hasonló bűntény miatt korábban már kétszer elítéltek.

A vádindítvány arról szól, hogy a terhelt egyéni vállalkozóként bemutatkozva tavalyelőtt január végén jelentkezett egy a világhálón feladott hirdetésre. Annak feladója a személyautója átalakításához keresett megfelelő szaktudással rendelkező mesterembert. A 35 esztendős vádlott arra vállalkozott, hogy a kápolnai garázsában kiszélesíti a megrendelő kocsijának sárvédőit, a küszöböket, továbbá lefényezi a járművet, mindezt összesen 280 ezer forintért. Az összeg felét azonnal át is vette a sértettől, akivel írásbeli szerződést is kötött. Ezután hosszú várakozás következett. Az autótulajdonos folyamatosan kérdezgette, hol tart a munkákkal a szerelő, aki azonban hozzá sem nyúlt a négykerekűhöz. Már csak azért sem, mert valójában nem voltak megfelelő szerszámai, ráadásul a szakképzettsége is hiányzott. Sokáig hitegette a terhelt a kocsi gazdáját, aki még nyolc ezüst és rózsaszínű felnire szerelt gumit, s egy szerelőbakot is adott neki, s részletekben további 139 ezer forintot fizetett ki. Végül az autós átlátta, hogy bűncselekmény áldozatává vált, ezért elszállíttatta az autóját a vádlott házából, de a sorozatos megtévesztések folytán több mint 400 ezer forint kára keletkezett.

– A Füzesabonyi Járási Ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság sújtsa végrehajtandó börtönbüntetéssel a vádlottat, emellett szabjon ki rá pénzbüntetést is – idézte a vádiratot a főügyészségi sajtószóvivő. Hozzátette: az is az indítványban szerepel, hogy mellékbüntetésül a bíróság határozott időre tiltsa el az álszerelőt a közügyek gyakorlásától, valamint rendelje el a két korábbi, összesen egy év nyolc hónap időtartamú felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésének a végrehajtását, továbbá kötelezze őt a sértettnek okozott kár megtérítésére. A büntetőügyekben a Hatvani, illetve a Füzesabonyi Járásbíróság hozza majd meg az elsőfokú ítéletet.


A hazugság önmagában nem bűntény


A főügyészségi sajtószóvivő arról is ismertetést adott, hogy a Büntető Törvénykönyv 373. szakasza úgy rendelkezik, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel neki kárt okoz, az követi el a két ügyben említett bűncselekményt. Ennek megfelelően a büntetőjogi értelemben vett csalás megállapításának nem csupán a megtévesztő elkövetői magatartás a feltétele, hanem az is, hogy ezt a megtévesztést a tettes szándékosan abból a célból alkalmazza, hogy a maga számára olyan anyagi javakat szerezzen, amelyek őt nem illetik meg. Ugyanakkor ezzel a sértett vagyonát – szintén jogellenesen – csökkenteni akarja. A puszta hazugság tehát önmagában nem bűncselekmény, bár etikailag általában erősen kifogásolható magatartás – hívta fel a figyelmet a szakember.

0 Megjegyzések

Hirdetés