Legyen Ön ennek a portálnak a tulajdonosa! 

Breaking News

Megjelent az Egyházmegyei Hírek 2012. szeptemberi száma

A tartalomból:

Az oktatás szolgálat - Tanévnyitó szakmai napot tartottak augusztus 28-án az Egri Bazilikában. Az egész napos programra az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai, gazdasági vezetői és iskolatitkárai, valamint a főegyházmegye területén működő, nem egyházmegyei fenntartásban lévő katolikus köznevelési intézmények igazgatói és fenntartóinak képviselői kaptak meghívást. A rendezvényt, melyen közel ezerkétszázan vettek részt, Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke vezette. A Veni Sancte, azaz a Jöjj, Szentlélek Úristen című ének után Ternyák Csaba egri érsek üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy idén 16 intézmény került a Főegyházmegye fenntartásába, így összesen 16989 diák kezdi meg a munkát 1180 pedagógus irányításával. Köszönetet mondott azoknak, akik lehetővé tették a zökkenőmentes iskolakezdést. Hangsúlyozta: a legnagyobb változás azok életében következik be, ahol az önkormányzati iskola egyházmegyei iskola lett. Felhívta a tanárok figyelmét: csak a személyes jó példa, a törődés, csak a személyes odafordulás hatékony.

Értéket az iskolákba - Az Egri Bazilikában tartott tanévnyitó szakmai napon részt vevő Balog Zoltán miniszter úrral készített interjút az Egyházmegyei Hírek munkatársa. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője egyebek mellett elmondta: a közoktatás küszöbön álló változásai közül talán legfontosabb az elnevezésben rejlik. Az új törvény hatályba lépése után ugyanis nem közoktatásról, hanem köznevelésről beszélünk. A szóhasználat változása nem véletlen. Eddig is nevelési-oktatási intézményekről, nevelési-oktatási tevékenységről szóltak a jogszabályok, a rendszert egészében azonban közoktatásnak és nem köznevelésnek neveztük. A jövőben tehát a nevelésre szeretnénk helyezni a hangsúlyt, ami nem az oktatás elhanyagolását, hanem gyökeres szemléletváltást, alapvetően értékközvetítést jelent. Az oktatást, vagy talán inkább a tanítást is értékátadásként, értékközvetítésként fogjuk fel, nem egyszerűen az életben való boldoguláshoz szükséges ismeretek átadásaként. Ezt tükrözi a Nemzeti alaptanterv és ezen keresztül a kerettantervek megújítása. A legjelentősebb változás, hogy már tartalmazzák azokat az ismereteket, amelyek az egységes nemzeti alapműveltséget képezik, vagyis a jövőben minden magyar iskolát elvégzett ember közös tudáskincsét jelentik. Az értékközpontúság mellett a másik fontos változás az állami felelősségvállalás, az állami garancia egyértelművé és kézzelfoghatóvá tétele. Az állam, mint a köznevelés megszervezője fenntartóként is garanciát vállal a köznevelési intézmények működéséért.

Mint az apostolok pünkösdkor - A Katolikus Egyházban ebben az esztendőben sokat emlegetjük az új evangelizáció fontosságát. Nem véletlenül. XVI. Benedek pápa két évvel ezelőtt létrehozta az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát, és az idei októberi püspöki szinódus témájaként az új evangelizációt jelölte meg.  Az Egri Hittudományi Főiskola rektora, Dolhai Lajos jegyzetében arról ír, hogy Boldog II. János Pál pápának köszönhetjük ezt az fogalmat. 1979-es első lengyelországi útján, Krakkó közelében, a Mogila kolostor mellett tartott szentmisén használta először ezt a kifejezést, amikor arról beszélt, hogy evangelizálni kell a munka világát. Nyilvánvaló tehát, hogy az új evangelizáció nem azonos a misszióval. A misszió, a szó klasszikus értelmében, az evangélium hirdetése és meggyökereztetése olyan emberek, olyan népek között, ahol az még nem vert gyökeret, tehát más kultúrkörökben, más földrészeken hirdetni az evangéliumot. Az új evangelizáció egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy az elkereszténytelenedett – de formailag megkeresztelt – társadalomnak ismét meg kell hirdetni az evangéliumot. Sajnos, még az ún. nyugati keresztény világban is sokan vannak olyanok, akik nem ismerik a keresztény tanítást. Éppen ezért megújult lelkesedéssel és újfajta módszerekkel kell hirdetnünk az Isten igéjét a vallásilag közömbös, nyugati világban.

Samassa József bíborosra emlékeztek - Samassa József bíboros halálának 100. évfordulója alkalmából augusztus 20-án az egykori egri érsek szülővárosából a nyitrai Aranyosmarótról két busszal érkeztek zarándokok Egerbe. A bazilikában Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét a zarándokok jelenlétében, az őket kísérő papok koncelebrálásával. A főpásztor szentbeszédében elmondta, hogy Samassa bíboros életét két szent foglalja keretbe. Szent Jeromos ünnepén született 1828. szeptember 30-án és Szent István király ünnepén halt meg 1912. augusztus 20-án. Tudjuk, hogy Szent Jeromos volt az a nagyszerű tudós, aki először fordította latin nyelvre a teljes Szentírást. Vulgáta néven elterjedt latin Szentírás fordítása két évezreden át volt alapvető munkája a Egyház életének. Isten kifürkészhetetlen akaratából Samassa bíboros is kiemelten jártas volt a mennyek országáról szóló tanításban, és a bibliai nyelveknek, különösen a latin nyelvnek kiváló tudósa volt.

Nincsenek megjegyzések